A PIAAC FELMÉRÉS ÉS A FRISS HAZAI ADATOK
PIAAC
A PIAAC: Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program, az 15 évesek kompetenciáit mérő PISA mintájára készült a felnőtt lakosság kompetenciáit felmérésére. A PISA 2000-ben, a PIAAC 2008-ban indult világhódító útjára. A PISA: Programme for International Student Assessment - Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program - a 2000-es években az oktatási rendszerek kompetencia-alapú átalakításának hivatkozási alapjává vált. Egyszersmind az OECD képesség-politikáját láthatóvá és mérhetővé tevő eszköze, hírnöke lett számos országban. A kompetencia fogalma, olyan globális valutává vált az OECD elemzéseinek következményeként, amely kulturálisan és gazdaságilag is nagyon különböző országok, régiók oktatási és munkaerőpiaci, egyetlen szóval megnevezve képesség-politikai rendszereit teszi összehasonlíthatóvá. Más kérdés, hogy az értékelések adatait számos más háttérváltozó nélkül, önmagukban szabad-e értelmezni.
Magyarország a PIAAC adatfelvételekből relatíve sokáig távol tartotta magát, bár más EU-s a felnőttek tanulásáról szóló adatgyűjtésekben részt vett. Az indulástól egy évtizedet kellett várni a magyar csatlakozásra és 2019 végén váltak elérhetővé az első hazai adatok.
Magyar adatok
A 2018-as magyar adatok azt mutatják, hogy az átlagos magyar felnőtt az OECD áltag felett teljesít matematikából, de alatta szövegértésből. A magyar adatokból az látszik, hasonlóan a PISA felmérés eredményeihez, hogy a szülők iskolázottsága erős hatást gyakorol a teszteredményekre. A klasszikus magyar művelődésszervezés-felnőttoktatás ezt a kérdést még úgy tette fel, hogy hány könyv van a családban? Az összefüggés azonban a mai napig helytálló, ahogyan a formális iskolázottság, az oktatásban eltöltött évek száma is erősen javítja a válaszadó pontszámait.
A szituatív helyzetekhez kötött informatikára alapozott probléma-megoldásban a magyarok elmaradnak az OECD átlagtól. Ez különösen figyelemre méltó tény, hiszen mint az EU, mind az OECD évek óta azt hangsúlyozza, hogy a modern társadalom, tanulás és munkaerőpiac alapvetően digitális lesz. Magyarországon, ahogyan más államokban is, a magasabb kompetenciáknak pozitív összefüggése van az emberek életére, úgy, mint bizalmi szintjükre, önkéntes tevékenységek felvállalására, állampolgári aktivitásra.
A magyarok 35-35% középszerűen teljesítetett mind matematikából, mind szövegértésből. A 25-34 éves fiatalok teljesítettek a legjobban a felmérésen. A matematikai feladatmegoldásban Magyarországon nem mutatkozott érdemi különbség a nemek teljesítményében.
További források
PIAAC oldal https://www.oecd.org/skills/piaac/
Ross Turner, Raymond J. Adams (2007). „The Programme for International Assessment: An Overview.”. Journal of Applied Measurement 8 (3), 237–248. o
https://www.acer.org/files/turner.pdf
OECD PIAAC 2018 előadás
https://www.slideshare.net/OECDEDU/skills-matter-additional-results-from-the-survey-of-adult-skills
OECD Skills Strategy 2019
http://www.oecd.org/skills/oecd-skills-strategy-2019-9789264313835-en.htm
A magyar adatok összefoglalása
NSZFH projektportál https://piaac.nive.hu/8-hirek/21-magyarorszagon-a-felnott-lakossag-szamolasi-keszsege-meghaladja-az-oecd-orszagok-atlagat