ESCO: connecting people and jobs

2017. október 13.

Az ESCO betűszó a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozását jelöli. Hét év fejlesztés után most 26 nyelven elérhetővé vált a v1 verzió.

Ennek kapcsán október 9-10-én nagyszabású konferenciát tartottak Brüsszelben  ESCO: connecting people and jobs címmel a fejlesztés résztvevőinek és a foglalkoztatás és képzés nemzeti felelőseinek bevonásával. A konferencia plenáris és szekció-előadásai itt érhetők el. A konferencia három szekcióban mutatta be az ESCO lehetséges felhasználási területeit: foglalkoztatás, képzettségek, Big Data (adatelemzés).

 Mit tartalmaz és mire jó az ESCO?

A rendszer jelenleg mintegy 3000 foglalkozást/munkakört tartalmaz, amelyek az ISCO-08 klasszifikációra épülnek.  Az ismereteket, készségeket kompetenciákat tartalmazó pillér 13 500 elemmel dolgozik. A képesítések pillér elemeit az egyes tagországok érintett szervezetei dolgozzák majd ki, az ő feladatuk lesz a nemzeti klasszifikációs rendszerek szakképesítéseihez (nálunk az OKJ-hoz) hozzákapcsolni az ESCO elemeit. Mivel azonban az oktatás és képzés nemzeti kompetencia az Eu-ban nemzeti felelősségi körbe tartozik, a tagállamokon múlik, hogy ezt a kapcsolást elvégzik-e. (A görögök a saját rendszerüket már ESCO alapján készítették el.).

Az adatbázis módszeresen szemlélteti, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző fogalmak. A foglalkozások, illetve a képességek, kompetenciák között „nélkülözhetetlen”, illetve „opcionális” jellegű összerendelések vannak, előbbiek az adott munkakör betöltéséhez az egyes munkaadókra jellemző sajátosságoktól függetlenül szükségesek, utóbbiak szükségessége pedig a tényleges munkáltató/munkakörnyezet stb. függvényében változó lehet.

Az EU munkaközvetítő rendszere, az EURES – amely jelenleg is kompetencia alapú, azaz nem (csak) foglalkozások, hanem elvárt, ill. rendelkezésre álló kompetenciák alapján hozza össze az állást kínálókat és keresőket, hamarosan áttér az ESCO rendszer használatára. Ehhez az egyes országok foglakoztatási szolgálatainak a saját munkaközvetítő rendszereit is át kell állítaniuk az ESCO-ra.

Képzés szempontjából az ESCO annak az EU-s fejlesztési, osztályozási folyamatnak a terméke, amelyik a tanulási folyamatról, az iskolai végzettségről az eredményre, a megszerzett tudásra, kompetenciára helyezi a hangsúlyt (EQAVET, NQF, ECVET).

Néhány lehetőség a konferencián elhangzottak alapján:

  • munkaközvetítés, állásajánlatok és álláskeresés strukturált online felvitele
  • (online) önéletrajz és bemutatkozás az elemek felhasználásával (e-portfolio, open budges), Europass portfólió kitöltése
  • életút-tervezés – meglévő kompetenciák összevetése a kívánt tevékenységhez szükségesekkel
  • munkaerő-piaci trendek megismerése az állásportálok elemzésével (jelenlegi szükségletek, és a változások irányai)
  • döntéshozók (politikai és gazdasági) segítése
  • képzési dokumentumok (tantervek, SZVK-k, KKK-k) elemzése (összevetés a munkaerő-piaci igényekkel, az egyes tagállamok közötti eltérések stb.)
  • képzések tartalmának tervezése a munkaerő-piaci trendek és a felhasználói igények ismeretében
  • tájékoztatás a képzési lehetőségekről (mire jó, kiknek ajánlott az adott képzés)
  • rokon foglalkozások, rokon szakképesítések meghatározása, helyettesíthetőség (pl. régi vagy külföldön szerzett szakképesítésnél), átképezhetőség megállapítása
  • korábbi képzések során, ill. informálisan, valamint külföldön szerzett kompetenciák elismerése (validáció)
  • közös nyelv nemzeteken belül és EU-szinten a különféle szervezetek  számára.

Érdekességek:

  • Az állásportálok elemzéséből kiderült, hogy a technikai jellegű foglalkozásoknál nőtt a kulcskompetenciák (soft skills, pl. kommunikációs készség, empátia, csapatmunka stb.), míg a nem technikaiaknál bizonyos technikai készségek (pl. szoftverhasználat) iránti igény.
  • A nemzeti rendszerek mellett a piac nagyra értékel egyes nemzetközi, illetve céges képesítéseket (industry-led certification).  A Hegesztők Nemzetközi Szövetsége és az Amazon saját képesítéseit egy Erasmus projekt keretében behelyezte az ESCO rendszerbe. A beépülést azonban sok ország ellenzi, nemzeti rendszereik védelmében.
  • A rendszer még fejlesztésre szorul, különösen az átvihető készségek  (transversal skills; szerintem inkább szakmafeletti képességnek kellene fordítani) vonatkozásában. (Az egyik bemutató szerint szemantikus webbel jobban tudták elemezni az állásajánlatokat).
  • A kultúra területén elkezdtek az ESCo alapján nemzetközi képesítéseket kidolgozni: ezek 70 %-a lenen nemzetközi, 30-at az adott ország „fedne le”.

    

                  

Rovat: 
LLG Policy