Egyenlőtlenségek Európában - friss nemzetközi elemzések

 
 
A napjainkra aggasztó politikai és társadalmi problémává nőtt egyenlőtlenségek kérdéséről a közelmúltban több nemzetközi szervezet is átfogó tanulmányt tett közzé. A szomorú aktualitáshoz az elhúzódó válság is hozzájárul, holott az OECD jelentése értelmében a válság előtti dinamikus gazdasági növekedés idején is mélyült a szakadék a fejlett világ szegényei és gazdagjai között. A jelentés legfontosabb következtetése szerint a növekvő egyenlőtlenségek hátterében elsősorban a foglalkoztatás jellemzői munkálnak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vállalati szintű kutatásokra épülő tanulmánykötete éppen ezekre a tényezőkre koncentrálva jut arra a következtetésre, hogy a jelenlegi válság idején a foglalkoztatás karakterisztikái döntő szerepet játszanak a munkahelyi egyenlőtlenségek fokozódásában. Az ILO kötet magyar ország-tanulmánya ugyanakkor a kormányzati intézkedésekre vezeti vissza a 2008-2009-es években tapasztalt növekedését a jövedelmi egyenlőtlenségeknek. A problémakör árnyalása, a kihívásainak kezelése terén a foglalkoztatáson túlmutató hajtóerők, következmények és ellenszerek tekintetében további fontos új impulzusokat az EU kutatási keretprogram részeként – többek között magyar közreműködéssel – folyamatban lévő interdiszciplináris kutatási program eredményeitől várhatunk.
 
*
 
 A „Megosztva állunk: miért növekednek az egyenlőtlenségek?” című OECD összeállítás szerint az elmúlt 30 évben tovább mélyült a szakadék a szegények és a gazdagok között. Az OECD tagállamaiban a leggazdagabb és a legszegényebb 10 % közötti jövedelemkülönbség kilencszeresére növekedett. Az egyenlőtlenségek még a hagyományosan egalitárius szellemű skandináv országokban is érzékelhetően nőttek. Történt mindez nagyrészt a jelenlegi válság előtt, azaz a dinamikus gazdasági növekedés időszakában, cáfolva azt a feltételezést, hogy a fejlődés előnyei a hátrányos helyzetű rétegeket is automatikusan érintik. Az egyenlőtlenségek fő hajtóereje a bér- és fizetéskülönbségek, melyek hátterében főként a foglalkoztatás olyan összetevői állnak, mint a szükséges szakképzettség, a technikai fejlődés előnyeinek kihasználása, a munkaszerződés jellemzői, a béren kívüli juttatások stb. A felsoroltakhoz képest a gyakran bűnbaknak kikiáltott globalizációnak csak kis hatás tulajdonítható. A kedvezőtlen tendenciák ellen a foglalkoztatás növelésével, minőségi munkahelyek teremtésével, valamint a humán tőkébe való befektetés fokozásával lehet a leghatásosabban fellépni.
 
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 30 ország adataira és 14 szakértő ország-tanulmányára épülő „Munkahelyi egyenlőtlenségek a válság idején: Bizonyíték Európából” című kötete a válság mikrogazdasági, vállalati szintű munkaügyi hatásait vizsgálva, a vesztesek és győztesek jellemzőire, az alkalmazkodás összetevőire, a döntéshozók számára címezhető ajánlásokra keresi a választ. A kötet fő tanulságai értelmében a válság idején a munkahelyi egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek Európában, s a további megszorító intézkedések és munkaügyi reformok következtében ez a trend várhatóan tartós marad. A kedvezőtlenebb munkapiaci pozícióban lévő – pl. atipikusan foglalkoztatott, alacsonyabb képzettségű, stb. – munkavállalók helyzete tovább gyengülhet, a munkanélkülivé válási kilátásaik vagy a jövedelmük csökkenésének esélyei fokozódnak. A tanulmány szerint az egyenlőtlenségek ellen a beruházási klíma biztosítását és a foglalkoztatás megőrzését, bővítését célzó kormányzati intézkedések bizonyultak a leghatásosabbnak.
 
 Az ILO kötet Magyarországról szóló, „A válsághoz párosuló fiskális megszorítás – az egyenlőtlenségre gyakorolt hatások” c. esettanulmánya a 2008-2009 közötti követett „magyar út” következményeként a jövedelmi egyenlőtlenségek élesedéséről számol be, amely egyrészt a magánszférában tapasztalható növekvő munkanélküliségre, másrészt az állami szektorban bekövetkezett – a foglalkoztatás megőrzését kísérő - súlyos bércsökkentésre vezethető vissza.
 
Hogyan alakultak az egyenlőtlenségek a világ fejlettebb országaiban az elmúlt harminc évben? Mi okozza az egyenlőtlenségek növekedését? Milyen következményekkel járnak a nagyobb egyenlőtlenségek a társadalmi összetartozásra, a politikai rendszerekre? Milyen korlátokat és kihívásokat jelent a társadalompolitika számára az egyenlőtlenségek növekedése? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott az „Egyenlőtlenségek és az európai társadalmakra gyakorolt hatásaik” című nemzetközi konferencia, amelyet a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet és partnerei rendeztek Budapesten március 23-án és 24-én.