Szociálpolitika, nyugdíjrendszer

Mikor mehetek már végre nyugdíjba?!

 A nyugdíjsorozat negyedik írása az öregségi nyugdíjkorhatárról szól. Ez a nyugdíjrendszer egyik olyan eleme, amelyet a nem szakmabeliek is ismernek és értenek. Ez a cikk mégis megpróbál újdonságokat és meglepő összefüggéseket bemutatni, felhasználva olyan, látszólag távoli segédeszközöket, mint a matematikai indirekt bizonyítás és a gépkocsi-vontatási, illetve agárverseny hasonlat. Eközben megismerhetjük az előző, valamint a folyamatban levő korhatáremelés főbb jellemzőit, szabályait.

Nyugdíj lesz a bérből...

A nyugdíj-sorozat újabb cikke a témakör egyik legérdekesebb kérdésével foglalkozik: hogyan kell kiszámítani az induló nyugdíj összegét. Az adott terjedelmi keretek között arra nincs lehetőség, hogy a számítás menetét és részleteit aprólékosan nyomon kövessük. Ezért a fontosabb összefüggésekre helyeztük a hangsúlyt, mindenekelőtt arra, hogy az aktív kori keresethez szervesen kapcsolódik az inaktív kori nyugdíj. Szó esik a számítások során elvégzendő fontosabb feladatokról, mint nettósítás, valorizálás, átlagszámítás.

Nyugdíj vagy nem nyugdíj?

 Egy 10-12 írásból álló nyugdíj-sorozat első darabját olvashatja itt az érdeklődő. A munkaügyekhez közel álló, sokakat érdeklő témában a tájékozottság bővítését, néhány érdekes részterület bemutatását tűztük ki célul. Indító cikkünk arra törekszik, hogy a nyugdíjakat elhelyezze az ellátások rendszerében és egy lehetséges definíciót is adjon. Végül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított különféle ellátásokat csoportosítva létszámadatokkal is érzékelteti az egyes ellátás-típusok súlyát, jelentőségét.

Kaphatnék egy olyan jó átlagos átlagot?

Azt gondolnánk, az átlagnyugdíj egy egyértelműen azonosítható összeg. Az írás ezt cáfolja és bemutatja, hogy nyugdíjátlag sokféle lehet: induló nyugdíjaké, vagy állományban levőké; adott havi vagy adott évi átlag; főellátásra, vagy teljes ellátásokra vonatkozó átlag. A középértékkel jellemzett sokaság lehet például egy ellátásfajta, egy közigazgatási terület, egy adott finanszírozási forrás. Az átlagot vizsgálhatjuk nemek szerint, vagy az idő függvényében.

A szociális Európa a Brexit után (összefoglaló az MKT rendezvényéről)

 A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi, valamint Nemzetközi Gazdasági Szakosztálya a Brexit Európára és Magyarországra gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálta 2017. november 16-án a Budapesti Gazdasági Egyetemen.

Az Európai Bizottság javaslata a szociális jogok európai pillérének kialakítására

A 20 kulcsfontosságú elvet és jogot tartalmazó szociális jogok pillére iránytűül szolgál a megújított konvergencia-folyamat számára, melynek célja a munka- és életkörülmények javítása Európában.

A nyugdíjrendszer rejtelmei

 A Magyar Tudomány című folyóiratban jelent meg Simonovits András Nyugdíjmodellek – belülről című, a közgazdaság-tudományinál hangsúlyozottan szélesebb rétegek „beavatását” célzó tanulmánya. A jegyzet a dolgozat főbb gondolatainak ismertetésére vállalkozik – rendhagyó kiemelésekkel, kiegészítésekkel és észrevételekkel.

Konzultáció a szociális jogok európai pilléréről

2016. december végéig folyik az Európai Bizottság által ez év tavaszán indított széles körű konzultáció, amely keretében az európai polgárok (így Ön is!) a szociális jogok jövőbeli európai pillérének előzetes tervezetét véleményezhetik.