Munkaügyi kapcsolatok

A válság hatása az európai munkaügyi kapcsolatokra


A globális válság második, kiújuló és elhúzódó szakaszában a munkaügyi kapcsolatok terén a kollektív tárgyalások decentralizációjának felgyorsulásáról, a kollektív szerződések érvényességi körének csökkenéséről számolt be az Eurofound 2014. évi jelentése.

Munkaügyi kapcsolatok, konfliktuskezelés és érdekvédelem. Gyakorlatorientált képzés tanulságokkal

Az oktatás terén számos új kihívással szembesülünk naponta. A gazdasági válság és következményei, az Európai Unióban a tagországi lét, hazánk geopolitikai elhelyezkedése és annak következményei, a kitágult világ, az információk hihetetlenül felgyorsult áramlása, a „mit üzen a múlt”, újra és újra felbukkanó válaszra váró kérdések, amelyekre nem könnyű a válaszadás.

A gazdasági válság következményei a munkavállalói érdekképviseleti munkára

A szerző a cikket gondolatébresztőnek szánta. Nem a teljesség igényével íródott, azonban tükrözi azokat az európai szintről származó elképzeléseket, amelyek a gazdasági válságot követően, a munkaerő-piaci helyzet megváltozásának következtében hosszabb távon hatással lehetnek a munkavállalói érdekképviseletek jövőjére. A gondolkodás fő iránya a munkavállalói érdekképviseleti, és részvételi formák megújulása, átalakulási folyamata, nyitás egy differenciáltabb munkavállalói réteg felé.

Érdekviták, illetve az azokhoz kapcsolódó alternatív vitamegoldási módszerek szabályozása az új Munka Törvénykönyvében

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a kollektív munkajog alanyai kialakult érdekvitáikat miképpen rendezhetik a törvény keretei között, a 2012. évi Mt. milyen (új?) lehetőségeket biztosít számukra egy-egy munkaharccal veszélyeztetett helyzetet megelőzően. A szerző szerint a hazai szakirodalom nem ad átfogó képet a munkaügyi viták szabályozása kapcsán, sok esetben csupán a törvény értelmezésével találkozhat az olvasó.

A szakszervezetek együttműködéséről – szubjektíven

Óvatos öröm és reális kételyek - ez jellemzi a  szakszervezet-történész, főiskolai tanár szubjektív gondolatait a konföderációk (részleges) együttműködéséről.

Munkaügyi kapcsolatok Európában, 2012

Az Európai Bizottság áprilisban tette közzé a munkaügyi kapcsolatok legfrissebb fejleményeivel foglalkozó elemzését. Megállapítja, hogy a válságkezelés során gyakran kimarad a szociális párbeszéd, és a közép- és kelet-európai régió országaiban általában is gyengék és szétaprózottak a munkaügyi kapcsolatok intézményei.

Munkaügyi mediáció: Franciaország, Magyarország, Európai Unió

A munkaügyi mediáció két fő területe: a kollektív munkaügyi viták és az egyéni munkaügyi jogviták. Jelen tanulmány ez utóbbival foglalkozik. A tanulmány a vizsgált országok közül részletesen Franciaország és Magyarország munkaügyi mediációs rendszerét elemzi. Mindezt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelve tükrében. A legfrissebb francia és magyar mediációs jogi fejlemények, valamint az irányelv implementációja külön figyelmet kapnak.

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszférában a munkavállalók szervezettsége jóval magasabb, mint a versenyszférában, és az sem meglepetés, hogy az öt éve befagyasztott bérek és a leépítések visszatükröződnek az elégedettségi mutatókban.
 

Ki és miért tagja egy kamarának?

A munkáltatók kétharmada jelenleg semmilyen üzleti-munkaadói szervezetnek nem tagja. Ugyanakkor napirenden van a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése. Ezért a köztestületi kamarai tagok véleményének megismerése hasznos lehet a várhatóan vitákkal kísért szabályozásban.
 
 

Tessék mondani, most akkor mennyi a keresetnövekedés?

Nem árt, ha értik is egymást azok, akik tájékoztatnak, és akik tájékozódnak a keresetek növekedéséről, csökkenéséről, akik a munka világában egyezkednek a bérekről helyileg vagy országosan, meg azok is, akik szakmai konferenciánkon vitatkoznak. Ehhez szükség van arra, hogy legyenek mindenki által nagyjában-egészében elfogadott tartalmú fogalmak és számítási szabályok.