Cikkünkben áttekintjük a témához kapcsolódó releváns fogalmakat, a motiváció és ösztönzés általános kérdésköréből kiindulva a béren kívüli juttatások stratégiai jelentőségéig. Bemutatjuk, hogy milyen nemzetközi trendek figyelhetők meg ezen a területen. Kutatásunk során elsősorban arra kerestük a választ, hogy az adó- és pénzügyi változások hogyan hatnak a vállalatok/intézmények juttatás menedzselésére és cafeteria rendszerére.
Nemcsak itthon a közelmúltban, hanem például az amerikai elnökválasztási kampányban is heves reakciókat váltott ki egy minimálbér-emelésre irányuló javaslat. Vajon miért számít örökzöld vitatémának a vállalati gazdálkodásra általában csekély hatást gyakorló intézkedés?
Az éves költségvetési törvény kimunkálásával összhangban módosuló adótörvények újragondolása során örökzöld téma a dolgozóknak juttatott béren kívüli juttatások adóztatásának szabályozása. Az alapelv, hogy a munka ellenértékeként adott bér és a természetbeni juttatások adóztatása között ne legyen különbség, vagy legalább is az ne legyen túl nagy, ne torzítson túlzottan a természetbeni juttatások javára.
Magyarország és Szlovákia, e két szomszédos állam, igen gyakran válik összehasonlítás tárgyává. A rendszerváltás óta szinte évente készülnek tanulmányok, amelyek egybevetik a két ország gazdasági eredményeit vagy éppen eladósodottságuk mértékét, okait. Jelen összehasonlítás nem vállalkozik mélyenszántó közgazdaságtani tanulságok levonására.
Gábor R. István a Corvinus Egyetem professzora „A magyar minimálbér-szabályozás és hatása a foglalkoztatásra, különösen 2000-től napjainkig” címmel egy tanulmányt jelentetett meg a Köz-Gazdaság egyetemi folyóirat 2012/1. számában. Az alábbi cikk szerzője a tudományos közleményre reflektál írásában, de nem a tudományos recenziók szokásos formájában.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet „Globális bérjelentés 2012/13: Bérek és igazságos növekedés” című elemzése szerint a béreknek a világ összes országának adataiból számított átlagos 1,2 %-os növekedése messze elmaradt a válság előtti szinttől. A nemzeti jövedelem elosztásában a munkajövedelmek részesedése csökkent.
A médiának köszönhetően a válság az élet szinte minden területén megjelent – akár valósan, akár képzelten – hajlamosak vagyunk minden jelenséget a válságnak betudni. Számos kutatás bebizonyította már, hogy melyek azok a területek, melyekre hatással vannak a kulturális tényezők. De mennyire befolyásolják pénzügyi döntéseinket tudatos vagy tudatalatti beidegződések?