Búcsúzni csak szépen... Why The Last 90 Days Matter

2018. március 27. 

Miért számít a vezető megítélésében, későbbi karrierjében a munkában töltött utolsó hónapok vezetői szemlélete és gyakorlata?

 A munkaviszony megszűnések és az újrakezdések gyakorlatának vizsgálata és leírása a vezetői viselkedés szakirodalmában jelentős helyet foglal el – de nem azonos arányban. A menedzsment irodalom jószerivel csupán az első 90 nap vezetői tennivalóit és az azzal kapcsolatos tanácsokat taglalja. Az új vezetők számára megfogalmazott legjelentősebb tanácsok lényege: ne várjon túl sokat a döntő bevezető akciók elindításával, a látványos, lényeges, döntő változtatások bevezetésével!

Érdekes, hogy kevesebb fejlesztő gondolkodás övezi az előző munkahelyen töltött utolsó időszak jelentőségének taglalását, pedig a viselkedés-kutatás Nobel díjas, vezető személyisége Daniel Kahnemann és mások kimutatták, hogy az emberi teljesítmény, „lábnyom” (mint többek között a vezetői elismertség, vezetési hagyaték, az erről szóló emlékezet kialakítása) erőteljesen befolyásolt a munkahelyen töltött utolsó időszakban tapasztalható vezetői viselkedéssel, megnyilvánulásokkal. Ennek oka a kutatások szerint az, hogy a vezető szolgálati idejének befejező időszaka mindig sokkal jobban rögzül az irányított emberek memóriájában, mint a szolgálat kezdete során keletkezett benyomások.

Elmúlt időszakok vezetőire gondolva, vagy esetleírásokra emlékezve, magunk is megtapasztalhatjuk, hogy egy adott vezető dicstelen, vagy tanítható, emlékezetes távozására könnyebben képesek vagyunk emlékezni, mint pályakezdésének első 90 napjára.

Ennek kapcsán jut eszembe: egyik munkahelyemen a vezetői bizottság, meghatározó üzleti területért felelős tagja munkaviszonyának megszűnését jelentette be a vezérigazgató. A vezetőség jelentős változások, stratégia-módosítás, üzleti folyamat átalakítások közepette vált meg vezető munkatársától. Visszatekintve úgy látom, ennek indokai nem voltak igazán alaposak, az érintett vezető megbántva érezte magát. Kevéssé emlékszem már felsővezetői gyakorlatának első időszakára, kommunikációs és egyéb vezetés szakmai botladozásaira, de arra élénken, hogy utolsó időszakában, sérelmeit félretéve komoly energiát fektetett a jövő változásainak előkészítésébe, munkatársainak felkészítésébe. Utolsó munkanapján, amelyet nem siratónapként gondolt el, az üzleti vezetők számára jövőformáló workshopot vezetett, ezzel köszönt el munkatársaitól, akiknek emlékezetében ezek az önzetlen hetek maradtak meg tanulságként.

Gondolatébresztőként javasolom olvasásra Sally Blount, a Kellogg School of Management dékánjának a témában írt rövid cikkét, tanácsait az olvasók figyelmébe ajánlva.

https://www.linkedin.com/pulse/leaving-well-why-last-90-days-matter-sally-blount/